Zamárdi

ideírom a balatoni bejegyzéseket, mert ugye egy hetet dolgoztam Zamárdin, és ha hazajöttünk a jófejbuliról (ami holnap kezdődik, és még nem szárazok a ruháim, de semmi gond, még van pár óra), gyakorlatilag azonnal megyek is vissza. de nem bánom, azt hiszem, ez kell. tehát, jelen idő, mert folyamatosan írtam az eseményekről:

júli 17. 11:05
kiírták, hogy a 10-es vágányról indul a vonatom, és mint egy csorda, megindult mindenki az én vonatom felé, érdekes látvány volt. de lett helyem.
15:36
a szobám egy kis lyuk, picit nyomasztó a mérete, úgyhogy nem fogok itt sok időt tölteni. az udvar jó nagy, és bár emeletenként egy wc és fürdőszoba van, nem zavaró, mert alig van vendég a szállóban. voltam a 'Spórolós CBA'-ban (nem is spórolós), aztán kiültem a Balaton partra (kb öt percre van, meg a hely is, ahol dolgozni fogok) enni és Moby dicket olvasni. óriási :) [mellesleg azóta kiolvastam a Moby dicket, és hogy cseszné meg, két kötetes, de nekem csak az első kötet van meg. jellemző.]
18:52
voltam a szállodában (Wellamarin, ez a neve, és négy csillagos, ultramodern, elég szép). mindenki irtó kedves, nagyon sokan vannak. megismertem a Juditot (főnök. úgy mint tulajdonos), aki révén tudunk erről a diákmunka lehetőségről (a gyerekei anyához jártak oviba és nagyon jóban voltak és vannak). nagyon jófej volt, mondta, hogy mindenhova be akarnak rakni engem egy kicsit, hogy minden részlegen legyek, úgyhogy már eléggé várom. és örülök, hogy változatos lesz. kaptam belépőkártyát, nagyon menő, mindenhová bemehetek vele, ha lehúzom az ajtók előtt, meg vettek ujjlenyomatot, azzal csekkolunk be és ki. HK-s lettem, ami azt jelenti, hogy takarító, csak így menőbben hangzik. mondták, hogy könnyűnek tűnő, ámde durva fizikai munka vár rám. holnap a mosókonyhán leszek, aztán kapok egyenruhát is, és nagyon kíváncsi vagyok mindenre. mondjuk így néha eszembe jutott, hogy igazán kezdhettem volna valami könnyebbel, mondjuk kávéfőzés a közelében annak, ahol lakom, vagy ilyesmi, de mindegy, több mélyvíz-effektust átéltem már, miért legyen pont a munka kivétel. és most kimegyek lazulni a Balaton partra. ;)
22:30
besétáltam 200 métert és még mindig térdig ért a víz. váó! közben itt valami dáridó megy a közelben utcabál címszó alatt. árva fiú, Károlina, balatoni riviéra, meg ilyenek. nehéz így aludni kicsit.


júli 19. 19:31
tegnap nem írtam, mert hihetetlenül elfáradtam, de azóta már túl vagyok a második mosókonyhás napomon is. ami történt, hogy pl elrepedt a belépőkártyám valahogy (de hogy??), majd holnap kiderül, hogy használható-e, vagy ha nem, akkor az 1000ft-omba kerülne (ez most itt kaját jelent). [amúgy működött] a munka. nem tudtam, hogy mit fogok csinálni a mosókonyhán nyolc órán keresztül, de igazán alábecsültem a melót. nap végére készen álltam az első késsel szembetalálkozva leamputálni a lábfejemet. nagyon nagyon nagyon fárasztó egész nap törölközőt, fürdőköntöst, lepedőt, abroszt satöbbit hajtogatni, egyrészt kicsit unalmas (ezt fejben feldobhatod, meg is tettem), másrészt kb egy helyben álltunk folyamatosan, alig mozogtunk, ez volt a legfárasztóbb benne igazából. hajtogatáson kívül mostunk, pakoltunk, vasaltunk (üzemi vasalóval, két méter széles, úgy kell vasalni, hogy kb ráfekszel a gépre kinyújtott karokkal, földig hajolsz, és szép precízen bepaszírozod a vasalnivalót a szalagokra. mindent kétszer. mondjuk ez poén gép, szórakoztat, csak kicsit megerőltető). a kaja menzás típus, néha annál egy kicsit rosszabb. valakivel mindig dolgoztam, először a Marikával (aranyos, folyamatosan dumál, tőle pár óra alatt megtudtam mindent, ami ott egy év alatt történt), aztán a Katival (ő azt mondta, ez előtt három évig egy közmunka programban volt, nem tudom, milyen pozícióban, de simán börtöntöltelék-típusnak nézed), végül az Arankával (ránézel és az jut eszedbe, hogy leszbikus katona. amúgy jó fej, csak elég különböző stílusunk van, szerintem ő minden alkalommal ha rám néz, meglepődik, hogy miért nem tütüben és tiarában vagyok). megismertem még másokat is, pl Karcsi bácsit, aki rendszeresen a szexről beszél (bármit mondasz, valami ezzel kapcsolatosat reagál. durva), vagy mondjuk az Attilát, masszőr srác és megmasszírozott és JÉÉZUSOM, irtóra fájt, de közben hihetetlenül jólesett (az emberek nagyrésze mazochista/hedonista, tudtátok?). tegnap este kimentem a partra, besétáltam a vízbe (igen sokáig, mint már említettem), utána körbenéztem az utcazene fesztiválon (szerdától vasárnapig tart, épp jókor jöttem), volt egy Vodku nevű zenekar, ők elég jók voltak [azóta utánuk néztem már itthon és tényleg nagyon jók], meg voltak szegény kis csórik, akiknek nem volt hangfaljuk és így hallani se lehetett őket. mert ez úgy néz ki, hogy egymástól kb 15 méterre leülnek a zenekarok és zenélnek (ilyen kis fiatalok, feltörekvők, sok volt a fiatal srácos zenekar, meg a rock bandák). ma is szívesen kimennék, a fülemet adnám egy szelet csokiért, csak úgy érzem, szétreped a talpam [a mosókonyhás napok után fél órát mindig azzal töltöttem, hogy lefeküdtem a falra és felraktam a lábamat a falra, hogy visszatérjen a vér a testembe]. meglátjuk. holnap már a szobáknál leszek.

júli 20. 19:07.
a mosókonyhánál jobb, de milliószor fárasztóbb is ez a takarítós meló. ja, és ha itt nem végzel a munkaidőd végére a szobákkal, akkor is maradsz, amíg nem vagy kész. ez nekem ma másfél óra túlórát jelentett :) egy emeleten ~22 szoba van, és alapvetően egy (most velem együtt kettő) takarító, számoljátok ki, mennyit lehet egy szobában tölteni, hogy minden beleférjen a nyolc órába. sok függ attól is, hogy hány érkező és távozó szoba van, mert azokat nagyon precízen-gyönyörűen meg kell csinálni, a napi szobák csak igazításosak (hétfőn állítólag 90 forró váltás volt. az mi :OO forró váltás=egy szobából távoznak, és két óra múlva már be is költöznek mások). ja és kaptam borravalót, 3euró 50 centet ;) dolgoztam a Csillával, aki elég tudálékos, benne van ez a húháténmármilyenrégótavagyokaszakmában-dolog, de közben néha olyan mint egy ovis, ami kissé zavaró. dolgoztam még a Katival, aki a főnök helyettes, ő tanított be (ez kb öt perc volt :D de jól csinálta azért). a főnök meg a Gabi, róla nem írtam még, de jófej, ilyen vicceskedő, kedves tőle hogy foglalkozik velem, csak hát remélem nem azért, hogy a Judit kedvében járjon, hanem tényleg kedves. ezt nem tudom eldönteni. a kaja zsíros leves volt, rántottás rizs, oldalas és valami nagyon habos süti. blöh. ettem rizst, és a reggeliből maradt bundás kenyeret és ham&eggset, az nagyon finom volt. most pedig pisilek végre, felveszem a fürdőruhámat, veszek egy bazi nagy csokit, és aztán úszom végre a Balatonban. na. amúgy 8 óra tényleg 8 óra (vagy ma például 9 és fél :)), és ha mégegyszer bazmeg bárki azt mondja nekem ezek után, hogy hercegnő, vagy hogy el vagyok kényeztetve, azt biztos hogy minimum megütöm, vagy ideküldöm dolgozni.
21:49
szerintem ez az egész munka sokat segít nekem. mármint ma többször éreztem, hogy te jó ég milyen egyedül vagyok, főleg mikor valamit bénán csináltam, aztán mindig eszembe jutott, hogy hát oké, de máskor is tök egyedül vagyok, szóval igazán mindegy. megjegyzendő, hogy ha dühös vagy és bizonyítani akarsz, akkor jobban megy a munka. na, amúgy azt akartam mondani, hogy azt hiszem, tudnék egyedül lakni. ülni az erkélyen, fehérneműben és pulcsiban csokit enni (kb két napja ez a vacsorám), olvasni, szóval hogy már képes vagyok saját magammal lenni, és nem szenvedek tőle, hanem csak... vagyok. elvagyok. amikor elismered magadat. ez jó. (persze ha valaki egyedül akar lakni, ne csak erre alapozzon, vágom, de ez azért elengedhetetlen azt hiszem). ja, mellesleg ha valami természetes vízben fürdök, utána tényleg göndörebb a hajam.

júli 21. 21:18
a mai nap lényegesen könnyebb volt, mint a többi. szobákat csináltunk a Marik 2.0-val. ő az a típus, aki ha vége a munkaidejének, akkor lelép úgy, hogy "na, akkor befejezed a többit? oké köszi szia megy a buszom!", szóval a maradék két szobát az Erikával csináltam meg (másik nyáris diákmunkás). utána még volt másfél órám, úgyhogy a Gabi beültetett irodai munkára, a minibárból való fogyasztásról készült leltárok közti eltérés pontjait, okait kellett megtalálnom. bizony :D és holnap is ezt fogom csinálni, és igazából örülök neki. kis pihi. a kaja krumplis tészta volt, meg valami pohárkrém (na az jó volt). a vacsim egy szelet pizza volt (500ft basszus, de meglepő, mert megérte). aztán esett az eső, kiültem az erkélyre egy csokival (az új kedvencem: epres-joghurtos Schogetten) és a Moby dickkel, aztán fürödtem, kifestettem a körmömet, most fél tíz van és alszom.

júli 22. 18:06
a mai napot olyan bénának éreztem. reggel folytattam a minibáros cuccot, aztán napi és havi táblázatokat és kimutatásokat gyártottam a mosodai munkanaplóba (igen, izgi. kedves Csilla mondta délután, hogy háááát igen, most aztán nem rosszindulatból mondja, de ő már látta rajtam, hogy nekem túl nehéz ez a takarítás, maradjak az irodánál, meg hát olyan fiatal is vagyok, jó mondjuk mikor ő ennyi idős volt, akkor kezdett 1000főt kiszolgálni... magam is meglepődtem, hogy nem húzott fel, csak mosolyogva ráhagytam, mert úgysem ismer, csak azt gondolja, hogy igen), az utolsó egy órában pedig még segítettem két szobánál, és már itt is vagyok. ja és mikor az irodában voltam, az Ancsa (a Judit egyik lánya) meg a Melinda (irodai dolgozó) programokat szerveztek, és lesz itt Oktoberfest, nagyon jól hangzott, el is jönnék, ha nem lenne ez a hely nagyon drága (le se merem írni, mennyire. és még vannak drágábbak, az a durva). viszont szép :) este még talán megnézem a fesztivál utolsó estéjét, eszem egy kürtös kalácsot, aztán holnap este megyek haza, azért már várom. [tényleg vettem kürtös kalácsot, a felét este megettem, és utolsó nap meg semmi mást nem ettem, csak azt. remek volt.]

[júli 23.
utolsó nap már nem írtam, de utólag elmondom, hogy egész nap mosodai munkanapló volt, elég agyfárasztó dolog, de amúgy könnyű. aztán este jöttem haza, az nagyon jó volt, szeretek hazafelé utazni valahonnan több nap után, jó érzés. apa kijött elém és hazafelé megálltunk ilyen túlélő kajacsomagot venni, de értitek, kenyér, tészta, sajt... :D el vagyunk látva. ja és használtunk a tescoban kenyérszeletelő gépet, menő.
tehát összességében elég fárasztó volt, és fura egyedül lenni egy másik városban, de közben nagyon jó is. örülök neki (: ]