Poland

ezzel a videóval kezdeném, mert ez a kedvencem, ami a lengyelországi út alatt készült:

Tehát most, így május közepén végre eljutottam oda, hogy írjak arról, hogy nagyjából egy hónapja meglátogattuk Lengyelországban az unokabátyámat (reklám: canoldala.blogspot.com) a nagynénémmel, az unokahúgommal meg az öcsémmel. Hirtelen ötlet volt (legalábbis a Marci és az én részemről), mi előző este kéredzkedtünk be a kocsiba - mi, kocsiba?? így igaz, egy cirka tíz órás út volt odafelé. visszafelé ugyanennyi.

Említettem, hogy március végén mentünk, a legvégén, április elsején jöttünk haza, és igen, minden videón és képen csak a rengeteg havat láthatjátok majd. Akkor még itthon sem volt valami fényes tavaszi az idő, de mikor már átértünk Lengyelországba, lassan ilyen hó orkánba kerültünk, alig lehetett látni, csúszós utak, etc, szóval végül is több volt, mint tíz óra (a HALÁLRA fűtött kocsiban, but nevermind).

HÓ:

amúgy egy tropa kocsival mentünk (nem sértés), amin nem volt téli gumi, be kellett bikázni minden indulás előtt, és egy hosszú félév óta ez volt az első útja. nem féltem. nem. 

úti képek:

a nagy fejem a hóban

 hé Linda, milyen az idő?

 itt még sütött a nap

 :) fagy.

a kocsiúton fogalmam sincs, mit csináltunk, néha ettünk, beszélgettünk, néztük a tájat, a Marci aludt, én bámultam magam elé, de főleg fulladoztam a fűtéstől. aztán megérkeztünk Varsóba. persze itt még egy órát tekeregtünk, mert a googleról letöltött térképek valahogy szarok voltak és sehogy nem bírtunk eligazodni rajta (mondjuk legalább volt térképünk, mert visszafelé már az se.)

ez egy elég felesleges videó, főleg a Péternek teszem ki, hogy mik történtek a szobájába benyitás előtt két perccel:

        (a videó utolsó szavai, hogy "családi pillanat", vagy valami ilyesmi, csak túl korán kikapcsoltam)

És hogy mit is csináltunk Varsóban. Nos, ugye már este volt, mire megérkeztünk végre, szóval aznap nem sok mindent. Megismertük a Péter szobatársát, Aboodyt, akiről muszáj ezt a képet kiraknom (hope you don't mind):

Továbbá sokat beszélgettünk, körbenéztünk a koleszban (tavaszi szünet=össz. tíz fő az egész hodályban), éés aludtunk.
Másnap ettünk, például ilyet, ez ilyen rákfalatka (halízű, de nem rossz, csak nem kell nagyon belegondolni, mert úgy kicsit gyomorforgató):

Kajálás után összekészülődtünk, elmentünk a Péter két barátjához, CBhez és Esterhez:

Nagyon kedvesek voltak (mutattak egy videót a Péterről, ahogy Linkin Parkot énekel, Ó IGEN), főleg az Ester volt szimpatikus. Nagyon tetszett, ahogy beszél, olyan tipikus zseniális angol szófordulatokkal, amúgy kenyai, és ahogy mesélt az ottani helyzetről, pl. hogy az emberek csak próbálnak valahogy megélni, teljesen olyan érzésem volt, mintha egy dokumentumfilmet néznék. Állati jó, hogy van ilyen külföldi tanulási lehetőség, találkoznak a nemzetek és annyi mindent tudhatsz meg az egész világról egy helyen, hogy elképesztő.

Utána elmentünk az old townba (egyébként a Péter vezetett végig, eléggé jól. ja azt tudni kell, hogy a lengyel autós közlekedés katasztrófa, ott nincsenek kresz szabályok, vagyis vannak, de nem az, hogy nem tartják be őket, hanem mintha direkt meg is szegnék, kicsit közveszélyes, ugyanakkor nincs stressz, elengedheted magad :D), sétálgattunk kicsit, szép házakat néztünk meg mindenfélét.

Késő délután értünk vissza a koliba, körülbelül jéggé fagyva és elég fáradtan. 

Először is főztünk/sütöttünk a koli meglepően jól felszerelt konyhájában (még sörös dobozokat is találtunk a szagelszívóban):

Aztán elvonultunk a hangulatos kis ablakpárkányokhoz és beszélgettünk, meg játszottunk (kakukk), és irtó sokat nevettünk, fájt az arcom konkrétan.

Az este hátralévő részét, illetve az éjszaka felét pedig kint töltöttük, a szabadban, a mély hóban:

 (személyes kedvenc :D)   

Végül aludtunk, másnap pedig még reggel elmentünk az Auchanba, mert azt hallottuk, hogy klassz hely - és igaz is. Az itthoni árakhoz képest tök olcsó minden (bár túlzásba is lehet esni, mi meg is tettük), vettünk pár nápolyit, kaját az útra, és kaptam egy lengyel sárga dossziét (L).

Reggel tíz körül indultunk végül haza, és íme egy utolsó videó:

                                                                                          


Felraknék még szívesen random lengyel képeket, de nincs kedvem, meg könnyű elképzelni: szép házak és sok hó.
Szóval klassz volt :)



Más:
Az ez előtti bejegyzésben azt írtam, hogy remélem, legközelebb egy németországi gyakorlat folyamán fogok ide írni, na ez nem lesz, mert a suli lekéste a pályázatot (??? ....), viszont lehet, hogy megyek Németországba, Patiékhoz :D meglátjuk. addig is itt ez a hirtelen jött téli tavaszi lengyelországos :)