nos

boldog mikulást! (egy kifeszített mosollyal) a télapó bárhol megtalál.

igazából fel se tűnt, hogy ennyi nap eltelt, mióta írtam, itt nagyon gyorsan mennek a dolgok (kivéve a napi majd' két óra buszút, ami egy csomót elvesz az időnkből).

most nem videóblog lesz, mert összesen ketten vagyunk ébren, és amúgy is panaszkodtok, ha halk vagy (most forgatom a szememet), úgyhogy ezt majd legközelebb. hamarosan. tehát, délutános műszak. elég durva igazából, egykor indul a busz (déltől ebéd), háromra megyünk, és fél 12ig dolgozunk, nyolckor van egy 30 perces szünet, és ennyi. már most a szabadnapot várom, ami azért szomorú, mert hétfő óta dolgozunk, szombaton lesz szabad, de lesz majd olyan is, hogy tíz napot egyhuzamban megyünk... már várom :D
a munka egyébként klassz, mindenfélét csomagolunk. én nem is tudtam, hogy létezik ennyi ember a világon, akik rendelnek, de mondjuk hogy ki rendel wc-papírt :O meg zoknit! vannak a kis csomagok (könyv, cd, ruha ...), azokat általában könnyű megcsinálni, vannak a közepes csomagok, az is viszonylag jó, meg vannak a bazinagy csomagok, amik nem olyan jók, mert fel se érem a dobozt.. :D nincs is kedvem többet a munkáról írni, mert reggel félálomban arra ébredtem, hogy egy ilyen ragasztós mozdulatot teszek a kezemmel. 

vasárnap amúgy tök jó volt, kipihentük magunkat. délelőtt vásároltunk (apát ott hagyta a busz :(( úgyhogy besétált Nesselwangba, most már azt is tudjuk legalább, hogy csak kb 35 perc, ami nem is sok), aztán kimentünk négyen (apa, Gábor, Andris, én) szánkózni, meg sétálni (óriási hó van, de az a legjobb, hogy ha az Amazonhoz érünk, akkor ott a csípős levegőt leszámítva tavasz-ősz van :D), megnéztünk egy patakot, uh, erről képeim is vannak:

andris

 erre a képre nem az a magyarázat, hogy egy hét alatt híztam száz kilót, hanem hogy az öcsém régi bundás (triplabundás:D) kabátja van rajtam

                                                apa (ő el is borult, de arról sajnos nincs képem)

                                      
                                                ez a téli patak :)


már nem is tudom, miket írtam a lakótársaimról, de nagyon megszerettem őket, borzasztó viccesek :D a Józsi  (ő volt a videóban a klasszikus férfitípus, de elég szar megfogalmazás volt, inkább ősrockernek mondanám :D ha felcsapja a napszemüvegét, beleillik bármelyik tankcsapda klipbe) kicsilánynak hív, folyton szívat, de tök jóban vagyunk; a Gábor ilyen nagydumás, állandóan nyomja a vicceit, fárasztó, de még éppen nem annyira, hogy idegesítsen, hanem hogy halálra nevesd magad :D; a Misi is jófej, ő előnyben részesít a nememnél fogva :D; az Andris meg úgy nevet, mint egy krokodil, meg tök viccesen hümmög néha, mielőtt megszólal.
kicsit olyan, mintha egy összeszokott baráti társaság lennénk, mondjuk erre biztos rásegített a sok rikiki. most már nem is a póker a menő, hanem a rikiki, de zseniális, halálra nevetjük magunkat gyakorlatilag minden nap :D csak most már nem olyan jó, mert délelőtt játszunk, és kevés idő van rá. elég fura ez a délutáni műszak.

na most a józsi itt énekel mellettem pálkatapétert, úgyhogy nem is tudok figyelni, meg amúgy is reggeliznem kell, aztán esetleg elpakolni a szobánkból. persze az ráér.

ja még annyit, hogy a torkom már nem fáj, csak ki van száradva folyton, meg fújom az orromat, de már idegbajt kapok, teljesen elveszi az ember vonzerejét, ha állandóan tüsszent meg mindenhonnan zsepi lóg ki belőle (munkába például a cipőmbe tűröm, mert nem is lehet bevinni semmit. nna, még egy kép idegen emberekről a kantinban (ebédlő, csak ilyen marha nagy), ez az egyenruhánk, ez a kukás mellény (és egyébként abba dolgozol, amiben akarsz, ez végül is nekem tetszik) :