klienten és szerencsesüti

Nos, ma sokaig aludtam, aztan olvastam, azt hittem, az egesz nap ilyen lesz, de szerencsere nem. Waltrauddal del körül elmentem dolgozni, a Behinderteknel ilyen segitö (akiket ezentul Klienten-nek fogok hivni, mert ez kedvesebb megszolitas, azt mondta). Megmutatta, mit szokott csinalni, megneztem egy videot a tavalyi nyari fesztivalrol (marmint az övekröl, csinaltak ilyen elöadast, enekeltek, meg egy csomo kep volt az egesz evröl), meg megismertem a fogyatekosokat is. Semmi kellemetlenseget nem ereztem, az jo volt, aranyosak voltak mind, ök a közepesen ertelmi fogyatekosok, az elsön vannak az enyhebbek, a harmadikon meg az erösebben azok (most hogy mondjak peldat, akiket en latogattam nem is voltak olyan durvak, egy velem egy koru sracnak nem tudom, mi a baja, de csak azt tudja mondani, hogy papa es ui, mert kisebb koraban nem tanitottak meg masra, mint fogyatekost; vagy az egyik ferfi pl egesz nap ül a földön es szines gyöngyökböl extrahosszu nyaklancot füz meg ilyesmi). Lattam az ablakbol Becset (tök durva, eleg közel van :D). Ja meg ott a központban lehet kapni ilyen szuvenirokat, amiket a bentlakok keszitettek, nos, rohadt dragak, viszont nagyon tetszenek, föleg az ilyen kis tablak, hogy herzlich willkommen meg fröhliche Weichnachten (mint szivelyes üdvözlet es boldog karacsonyt), venni is fogok ilyeneket, a karacsonyosat a szobam ajtajara fogom kitenni otthon (meg valami, ami zöröghet, ugye örülsz, anya? :D).
Utana hazajöttünk, ismet olvastam, aztan jött Fritz, hogy elmegyünk ketten vacsizni a kinaiba (mar fel se tünik, ha fel napig nem eszek. reggel a müzlit probalgattam, de ez a tej borzaszto izü. es kiprobaltam a cappuchinot lehütve, hat undorito volt). Csirket kertem ananasszal meg tojasos rizzsel, finom volt, csak basszus, hogy lehet igy enni? Mikor nem figyeltem, Fritz nekem is palcikakat kert, meg ilyen cseszebe lapatoltuk a kajat a nagyobb tanyerrol, es bar mar abszolut tele volt a hasam, nem is ereztem ugy, hogy ettem volna valamit, mert a hülye palcikara koncentraltam es nem az evesre, ez bosszanto volt. Aztan a vegen olyasmi törtent, amit eddig csak filmekben lattam: szerencsesütit törhettünk fel, muhaha. A süti tök rossz volt, de ez volt az idezetem: Das Geheimnis des Erfolgs beginnt. Amit nem biztos, hogy jol ertek (bar ovis mondat), de elvileg annyit tesz: A siker titka elkezdödik (vagy a siker titka a kezdes, ami kevesbe helyes, de szamomra ez logikusabb). Meg Fritz elmeselt egy hagyomanyt is: ugyebar minden kinai elött (ami nem csak egy büfe) ket oldalrol egy-egy oroszlan all, az egyik a him, masik a nösteny, es figyeljetek meg, az a nösteny, amelyik laba alatt a golyo egy kis fiatal oroszlant formaz, es az a him, amelyik laba alatt a golyo a vilagot jelenti. Ami persze baromsag es kicsit irritalo is, de egy hagyomany, Naluk.
Na, miutan eszre se vettem, amde telezabaltam magam, hazajöttünk, es ezt kapjatok ki: csütörtökön Fritzzel elmegyünk Becsbe ilyen buszos körutra, meg megkerem, hogy a Hundertwasser hausba is nezzünk be meg egyszer (mikor sulival voltunk, nem volt idönk rendesen megnezni). De kivancsi leszek, Bona szerint nyaron sokkal szebb, mint telen (persze mivel en karacsonybuzi vagyok, es meg a vörösmarty ter sem tetszik, ha nincs tel, nem biztos hogy egyet fogok erteni, de megvan a lehetöseg). Aztan szombaton Fritzzel meg Dorisekkal elmegyünk Murauba (ha jol ertettem, viszont mindenesetre 200 km-re van innen, ami magamtol is tudom, hogy eleg sok), ahol egy fesztival lesz, valami Salamon bibliai szereplöröl emlekeznek meg (sok közöm van am a bibliahoz), de azert elmegyek, ott allitolag lesz tancos rendezveny, es amugy is gyüjtöm az elmenyeket.

Na, ez van, most meg olvasok egy kicsit, aztan lehet hogy alszom. Nem volt tartalmas nap, de most mar minden nap figyelek arra, hogy nap vegere tudjak valami ujat - akar csak egy szot is, ez biztos segit. Ez ma is megtörtent, a csirkevel es a kakassal kapcsolatos, de nincs kedvem leirni, a lenyeg, hogy szerencsere csirket ettem, nem kakast.
Ja, ma Vanessaval nem talalkoztam, ami igy helyes, ha ket naponta futunk össze es töltjük együtt az idöt, azzal semmi baj nincs is. A kutyakrol meg az a velemenyem, hogy felhaboritoan viselkednek: ha azt mondom, feküdj le, akkor elsetal, de mindegyik, kivetel nelkül, pedig nem azt mondom, hogy raus vagy esetleg zurück, aztan jön Fritz nagykepüen, leinti öket es maris ott hevernek a laba elött. Fel-ha-bo-ri-to. En mondom. Na jo ejt.