2011/08/12

mikor hundertwasser eltet


Tegnap reggel mikor Fritz szolt, hogy keljek fel, Csipszi beosont az ajton, vegignyalta a hasamat, es ezzel kicsit elrontotta a kapcsolatunkat. Aztan elindultunk Becsbe.
Elöször egy Budape... ja nem, Wien sightseeing-en vettünk reszt (miutan Fritz megallt a mozgasserült parkoloban), buszut körbe a varosban. De hat mondjuk ugy, hogy eleg kis kör volt az a kör, fenykepezni se lehetett normalisan, a fejemben a nö összevisszabeszelt (ha azt mondta, nezzek balra, jobbra kellett volna, es forditva - amugy magyarul hallgattam), a vegen mar szorakoztato volt hallgatni ezeket a megfogalmazasokat, mint almodozo belsökertek, vagy itt tekinthetjük meg Maria Terezia emlekenek felallitott emlekszobrot, ami elött minden evben megemlekeznek. Meg amugy is alig lattunk valamit a buszrol, tök hülyeseg ez a varosnezö busztura. Aztan kocsival elmentünk a Hundertwasserhaushoz (ahol Fritz ismet megallt a mozgasserült parkoloban), ami ismet nagyon tetszett, majdnem vettem 20 euroert egy könyvet Hunderwasserrol, de helyette vegül egy naptarat es ket kepeslapot, csinaltam egy csomo fenykepet (mert emlekszem, tavaly decemberben az összes becsi kepem elveszett, mert meghülyült a gep), aztan mikor Fritz latvanyosan unatkozott, kerdezte, hogy fontos-e elmennünk a Kunsthausba is, belül azt kialtottam, hogy meg az eletemnel is jobban, de neki csak a fejemet raztam, ugy tamasztotta ott a pultot. Ezutan elmentünk a Donauturmhoz (hogy Fritz ujra elfoglalhassa a mozgasserült parkolot), ami Becs legmagasabb epülete, mar elfelejtettem, hany meter, utoljara 134-nel figyeltem a liftben. Szep volt, szep volt, tombolt a szel, faztam, engem ezek a helyek annyira nem fognak meg. Ellenben lehet, hogy ök utalnak setalni, es azert neznek mindent csak igy tavolrol. Ugy ertem, egy fikarcnyit se lattam a Bona szerint olyan gyönyörü parkokbol, mert "majd a buszuton lathatod". Hat igen. Egeszen eddig amugy nem is ettünk, de erröl Hundertwasser elvonta a figyelmemet. Megerkeztünk a Praterbe. Ez tulajdonkeppen olyan, mint nalunk a Vidampark, csak nincs lezarva, nagyon sok kajalda van, es a különbözö jatekokra külön fizetsz, nincs jegy. Mi elöször is ettünk, kerdeztem, hogy mi az a schwiegel, mondtak, hogy ohho, megmutatjak, szoval kertek egyet nekem is, de idöközben kiderült, hogy ez olyan hus, ami malacbol van. Hat mondtam, hogy en ezt sajnos nem szeretem, ugyhogy elcsomagoltattak, es kertek nekem csirkeböl - ami nagyon egyszerüen hangzik, de! Fritz kedves, okos, bölcs ember, viszont ha hibat vetesz, nagyon kioktat. Most is ez törtent (amugy finom volt, de nem nagyon ertem, miert nem tudnak kerni egy hot-dogot sültkrumplival, tulzas lenne azt allitani, hogy ez csoro eletmod, egy vidamparkban ez dukalna).
Kaja utan Vanessa nagyon körbe akart nezni (csak harman mentünk egyebkent), ugyhogy elöször is felültünk a szellemvasutra. Majd egy masikra. Es egy harmadikra. Ezt mind csak azert, mert el tudom kepzelni, hogy addig verte volna magat a földhöz, amig azt nem mondom, jo. Ehelyett azonnal beadtam a derekam, haromszor vegigültem (ja nem, az elsöben setalni kellett) a harom különbözö, amde ugyanolyan sivar es uncsi szellemhazat, miközben Vanessa a hajamat tepve, a karomrol a bört lekarmolva üvöltött a fülembe, hogy uristen de ijesztö. Na jo, gondoltam, most mar haza is mehetünk. De Vanessa meg tovabb akart nezelödni, Fritz addig leült enni. Megtalaltuk azt a jatekot, amit itthon leginkabb ahhoz a varazskastelyhoz hasonlithatnek (tudjatok, amiben van hordo, meg csuszkalo talaj). Hat mondtam Vanessanak, hogy nekem erre nincs penzem, szeretnem megtartani a maradekot (mar igy is elszortam a hülye vasutakra a 40-böl), de mondta, hogy hat akkor ö meghiv engem! Mondtam, hogy nem szeretnem, de addig bologatott, hogy de, de, amig rabolintottam, hogy jo, ha nagyon akarja. Szoval vegigmentünk rajta, igenigen, vicces volt, megint vegig sikongatott a fülembe (mikor Doris szülinapjara mentünk, akkor is ott a kocsiban hogy üvöltöttek... mi bajuk van ezeknek?). Aztan csesztetett, hogy na, menjünk meg egyszer! Mivel felajanlotta, hogy ez lesz az utolso, tenyleg az utolso, belementem, ezt mar magamnak fizettem, talaltam aprot (amugy altalaban 2.50 vagy 3.50 volt, ami tök sok, fajt is a szivem). Utana jött a legjobb resz! Vanessa a masodik kör utan közölte, hogy adjam vissza az öt eurojat, mert neki szüksege van ra! Na most ott alltunk a prater közepen, egyre vörösödö arccal orditott (lassan mar a könnyei is kitörtek), hogy hat bocs, de megse tud meghivni, adjam vissza az öt eurojat. Miutan mondtam neki, hogy magyarul is, nemetül is meg tudom meg ütni, szoval fogja be, megertettem vele, hogy maximum ennek a feleröl lehet szo, mert az övet en nem fizetem vissza, ezt addig hajtogattam, amig fel nem fogta, majd miutan leesett, semmi bocsanat, hanem... AKKOR KEREM VISSZA A 2. 50-ET!! Akkor mar majdnem a fejehez vagtam egy padot, de vegül visszaadtam (holott egyszer en fizettem neki, egy masik ilyen varazskastely szerü izenel, hat hol az en 5 eurom basszus?), viszont onnantol kezdve nem szoltam hozza, ami eleg nehez volt, mivel ö fel ora utan ugy tett, mintha semmi gond nem törtent volna. En meg az elsö kukaba kivagtam az ujabb baratsag karkötöjet (ami mar a masodik, egyebkent faszinü es ocsmany). Rajöttem, hogy nem vagyok tul hatarozott! Szoval mostantol, ha megjelenik ez a kis görcs (mostantol kis görcsnek fogom hivni), akkor meg se varom, hogy mondjon valamit, maris ravagom, hogy nem. Hülye kis görcs, jezusom de merges voltam. Hogy lehet valaki ilyen pofatlan, eröszakos, hisztis, nevetseges... es meg tudnam sorolni. Bocsi anyuapu, 15 eurom igy eluszott a... nos, semmire :)
Mikor hazaertünk, összegeztem magamban a dolgokat, es ugy döntöttem, hogy nem baj, vegül is voltam Becsben, a Hundertwasserhausnal, ezert maris megerte.
Este nem müködött a gep, nem is irtam blogot, viszont helyette kiültem a kertbe, zenet hallgattam, es vegigolvastam a szövegeket a tankönyvemböl. Nem voltak nehezek, viszont a szokincsem eleg gyatra, mint rajöttem. Ezen meg dolgozom. Volt egy velemeny az együtt elö tarsadalomrol, amugy a nemetekröl, ezen nagyon sokat nevettem: Die Deutschen sind sehr nett. Sie haben seit über 60 Jahren kein Nachbarland überfallen. Ami annyit tesz: A nemetek nagyon kedvesek. Több mint hatvan eve egyetlen szomszedos orszagot sem tamadtak meg. Hat nem kedves? :D
A kis tanulas utan (röpke ket es fel ora) felfedeztem, hogy kell hasznalni a zuhanyzot, hogy ne aztassak el mindent, ugyhogy az külön öröm volt. Majd kinyitottam Pati hepi levelet, mert epp beszelni akartam vele. Nos :D Feljegyeztem ezt tegnap reakciokent: Gondoltam, jol kezdödik, Pati-stilust emlegetsz a level elejen, azert is nyitottam ki, mert unatkoztam, veled akartam beszelgetni, erre leirod, hogy a terved, hogy keveset ülsz a gepnel (hmhm), hogy en biztos jol erzem magam (hat), es mivel tul kesö van, zarod soraidat (egy el nem sietett level), amit tenyleg megteszel, egy bena viccel. Hat ez fajt :D Irhattal volna több levelet, vagy valami!

Amugy 100 cent, az 1 euro, ugye?

Ma nincs semmi, azt hiszem, elmegyek setalni, es Harry Pottert olvasok. Holnap pedig harom napos fesztivalra megyünk, a szobamban megvan a Biblia, lehet hogy kikeresem Samson törtenetet. Talan erdekes.
Meg 8 nap itt. Meg 11 nap az osztalyozoig. Meg 12 nap a golyataborig. Meg 19 nap 12-es evem kezdeteig (az oktoberi erettsegit is ideirnam, de azt nem tudom, mikor van).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése